Tisztelt Látogatók, az oldal folyamatos fejlesztés alatt, kérjük nézzenek vissza később is. Köszönjük.

2015. május 18., hétfő

Tanítás közben

Krisztiáni Sándor nagyon szeretett tanítani. Odaadóan készült az óráira, melyeket a Magyar Képzőművészeti Egyetemen,  s a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékén tartott.
Történt egyszer a Képzőn, hogy egy külföldi diák is bejárt az óráira, aki nem tudott magyarul, csak angolul. A szemeszter végén azt mondta Sándornak: "Én egy dolgot tudok: hogy Ön a világ legjobb tanára!" Erre ő így felelt: "Ez nagyon kedves. De mivel nem ismeri a világ összes tanárát, ezt nem jelentheti ki."

Hogy a bemutatandó kort, stílust még jobban érzékeltesse diákjaival, korhű jelmezbe is öltözött, s közben Shakespeare-től szavalt.
Mindegyik diákjával személyesen foglalkozott. Még otthon is fogadta őket, ha az idő szorítása úgy hozta. 

Kis gyerekeknek is tartott rajzórát.

Felvételire is készített diákokat, sikeres felvételi eredménnyel.

Nemcsak diákokat, de bennünket, felnőtteket, a hétköznapi embereket is tanította: hiszen minduntalan számos új ismerettel, általa felismert vagy megismert élménnyel, tapasztalattal gazdagította környezetét lebilincselő mesélésével. 
2011 augusztusában Balatongyörökön az V. Nemzeti Héten gróf Tisza István születésének 150. évfordulója alkalmából tartott előadást.

Ő úgy gondolta, hogy a tudásunk, mindennemű ismereteink azért vannak, hogy továbbadjuk őket a körülöttünk élőknek, az utánunk következő nemzedékeknek. Nyoma sem volt benne az önző birtoklási vágynak.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése